Vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára állítjuk vissza az órákat. De miért csináljuk ezt még mindig? Honnan jött, miért nincs ma már értelme, és hol tart a megszüntetése?
Vasárnap, október 25-én hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat. Véget ér a nyári időszámítás, és egy órával többet alhatunk. A telefon, a számítógép és az okosóra magától átáll; a sütő, a mikró, az autó és a falióra viszont ránk vár.
És ahogy minden évben, most is előjön a kérdés: miért csináljuk ezt még mindig?
Honnan jött az ötlet?
Az alapgondolat Benjamin Franklintól származik: 1784-ben, párizsi követként tréfásan azt javasolta a franciáknak, hogy keljenek korábban, a nappal együtt, és akkor kevesebb gyertya fogy.
Komolyra az első világháború fordította. 1916 áprilisában Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be a nyári időszámítást, hogy energiát takarítson meg a háborúhoz. A logika egyszerű volt: ha este tovább világos van, később kell felkapcsolni a lámpát.
Magyarországon azóta többször bevezették és elhagyták: 1941 és 1949 között, majd 1954 és 1957 között az áramhiány miatt. A mostani rend az 1970-es évek olajválsága után jött: nálunk 1980 óta állítjuk át az órát minden évben. Az Európai Unió 1998-tól egységesítette az átállás napját (tavasszal március, ősszel október utolsó vasárnapja), 2000-ben pedig irányelvben is rögzítette.
Miért nincs ma már értelme?
Mert az eredeti cél, a világításon megspórolt energia mára alig számít.
- A világítás ma már kis szelet. A LED-ek korában a lámpák a fogyasztás töredékét adják, közben megjelent a légkondi, a számítógép és a fagyasztó. A MAVIR adatai szerint a hazai megtakarítás 2017-ben még 80 gigawattóra fölött volt, ez egy főre vetítve évi nagyjából 500 forint. Az Országgyűlés 2019-es összefoglalója szerint pedig ez is egyre csökken.
- Az árát a szervezetünk fizeti. Az átállás utáni napokban sokan alvászavarra, fejfájásra, kialvatlanságra panaszkodnak, egyes kutatások szerint az azt követő héten több a szívinfarktus és az agyvérzés. A gyerekeket és az időseket viseli meg leginkább.
- A világ is továbblépett. 1916-ban az emberek a nappali fényhez igazodtak. Ma a munka, a vásárlás és az ügyintézés nagy része mesterséges fényben, képernyő előtt zajlik.
Programozói szemmel ráadásul külön bosszúság: ilyenkor egy nap nem 24 órás. Ma éjjel egy 25 órás vasárnap jön, amelyben a 2 és 3 óra közötti idő kétszer is létezik, tavasszal pedig egy 23 órás, amelyből ugyanez az óra hiányzik. Ebből születik a „miért futott le kétszer az éjszakai mentés?” típusú hibák egész családja.
Azért van, aki szereti: a hosszabb, világos nyári estéket sokan nem adnák fel. És pont ezen akadt el a megszüntetés is.
Mióta próbálják megszüntetni?
Az Európai Unióban komolyan 2018 óta. Finnország kezdeményezte, ahol a nyári és a téli nappalok hossza között akkora a különbség, hogy egy óra eltolásnak nincs érezhető haszna.
2018 nyarán az Európai Bizottság nyilvános konzultációt tartott: 4,6 millió válasz érkezett, ennyien még soha nem szóltak hozzá uniós konzultációhoz. A válaszadók 84 százaléka megszüntetné az átállítást (a magyarok 90 százaléka), és 56 százalékuk az állandó nyári időt választaná.
2018 szeptemberében a Bizottság javasolta a megszüntetést, 2019 márciusában pedig az Európai Parlament meg is szavazta, eredetileg 2021-es kezdéssel.
És itt elakadt. A végső döntéshez a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak is közös álláspontra kellene jutnia, ez pedig hét év alatt sem sikerült. A vita ma már nem arról szól, hogy legyen-e átállítás, hanem arról, melyik idő maradjon: az állandó nyári vagy az állandó téli. Ha pedig a szomszédos országok másként döntenek, Európa időzóna-foltvarrás lesz, ami a közlekedésnek, a fuvarozásnak és az ingázóknak sem jó.
Hol tart most?
- 2025 októberében Spanyolország az uniós energiaügyi miniszterek ülésén kérte, hogy 2026 legyen az utolsó év átállítással. Nem lett az.
- 2026 februárjában a Bizottság újabb tanulmányt indított arról, mi történne a megszüntetés után a belső piacon, a közlekedésben, az energiában és az egészségügyben, és hogyan választhatnának a tagállamok a nyári és a téli idő között. Az eredmény az év végére várható.
- Most októberben több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgette a közlekedési minisztereket, hogy legalább egy ütemtervet tegyenek le az asztalra.
- 2027 januárjától Litvánia tölti be az EU soros elnöki tisztét, és a litván közlekedési miniszter jelezte, hogy napirendre tűzi a kérdést.
Vagyis a döntés még mindig nincs meg, és amíg nincs, marad a mostani rend: jövő tavasszal, március 28-án megint előre tekerjük az órát.
És a világban?
A Föld országainak nagyjából egyharmada állít még órát. Sokan már kiszálltak: Oroszország 2011-ben az állandó nyári időt választotta, de a tiltakozások miatt 2014-ben áttért az állandó téli időre. Törökország 2016 óta, Mexikó 2022 óta nem állít órát. Az Egyenlítő környékén pedig sosem volt értelme, ott a nappalok hossza egész évben nagyjából ugyanannyi.
Az Egyesült Államokban a képviselőház 2026. július 14-én 308:117 arányban elfogadta a nyári időt állandósító törvényt (Sunshine Protection Act), és Donald Trump elnök is támogatja. A szenátusban viszont elakadt, ahogy 2022-ben fordítva történt: akkor a szenátus fogadta el, és a képviselőházban halt el. Úgyhogy az amerikaiak is tekernek, náluk november 1-jén.
Addig is
Vasárnap hajnalban 3-ból 2 lesz. Ki-ki használja ki az ajándék órát: alvásra, vagy egy hosszabb reggeli kávéra. :)
Akit érdekelnek a részletek:
Legyen szépséges napotok,
Üdv
Tebe