eltebe.hu

Egy webfejlesztő élete

Tebe a fürdőkádban
Tebe kávét iszik a konyhában
Tebe meglocsolja a növényt
Tebe tévét néz a nappaliban
Gyaloglógép az előszobában
z z Z
Vízilabdázó figura labdával
12:302026.nov.21 (Szo)– NaposBudapest · próba

NAPI BLOG

Kapcsolat RSS00:00 Adatvédelem
© 2026 eltebe.hu

Claude AI gyorstippek #1: Elég volt a copy-paste-ből két Claude között

eszközök

Fejlesztőként nap mint nap a Claude Code-dal dolgozom, és rendszeresen jönnek az „aha, hát ezt így is lehet?!” pillanatok. Ezeket fogom időről időre megosztani veletek, és ez a sorozat első része: mit kezdjünk azzal, ha két, egymástól teljesen külön élő projekt Claude-jának beszélnie kellene egymással?

Két projekt, amelyeknek tudniuk kellene egymásról

A mai bejegyzés egy felismerésből született. Gyakran fejlesztek egyszerre több, önálló dolgot, például egy backendet és mellé egy vagy több frontendet. Ahogy ezek épülnek, rájöttem, hogy a kapcsolódási pontjaiknak (az elméletieknek és a ténylegesen megírandóknak is) valahol tudniuk kellene egymásról.

Csakhogy ezek nem egy könyvtár alatt élnek, nem egy repóban, és sokszor még közös fejlesztői környezetük sincs. Ez így van jól: nem keveredhetnek össze.

Első, gyenge próbálkozás: kineveztem magam postásnak?

Az első gondolat az volt, hogy összekötöm a két projektet prompt szinten. Először kézzel, a backend Claude-jának: „írj egy promptot a frontendnek arról, amit most elkészítettünk”. Átmásoltam a másik oldalra. A válasz: „oké, megvan, de hiányzik ez meg ez”. Vissza a backendhez...

Röviden: elkezdtem copy-paste-elni az üzeneteiket a két példány között.

Ez nemcsak lassú és rendkívül körülményes, de egy idő után tényleg azt éreztem, hogy bár rálátok a folyamatokra és a kommunikációra, valójában semmi mást nem csinálok, mint továbbítom az üzenetek százait ide-oda. (Igen-igen, köztük az AI-ra annyira jellemző „jaj, bocs, ebben tévedtem” beismerő vallomásokat is.)

Második próbálkozás: a közös tároló

Ebből elegem lett, így jött az ötlet: kellene nekik egy közös tároló, amibe beleírják, amit a másiknak tudnia kell. Ez sok ponton és több próbálkozással is megbukott:

  • a fejlesztői környezetekhez hozzá kellett drótozni egy közös fájltárolót;
  • valahogy figyelni kellett a változásokat, olvasni és írni, és kezelni, hogy ne írják felül egymást;
  • mindkét Claude Code-nak rá kellett látnia;
  • és mivel a tartalma fontos, annak is kellett volna egy külön repó, megint csak a hozzá tartozó jogosultságokkal.

Csak pörögtek az órák, de nem kerültem közelebb a célhoz. Sőt: a fontos, elvégzett és sorban álló feladatok leírásai így kikerültek mindkét projekt (és azok verziókezelése) alól. Egy külön repó ráadásul nem mozog együtt a projektekkel, és a párhuzamosan futó Claude Code-ok is hozták a maguk gondjait. (Az Atlassian Confluence API-val tett, ugyanilyen kudarcba fulladt kitérőt már nem is említem. :) )

A nagy felfedezés

Ehhez tudni kell, hogy a Claude Code beszélgetését a Remote Control segítségével máshonnan is folytathatod és irányíthatod: böngészőből (claude.ai/code), az asztali alkalmazásból vagy a mobilos Claude-appból. Egy futó beszélgetésben a /remote-control (röviden /rc) paranccsal kapcsolod be, vagy eleve így indítod: claude --remote-control. Mindenféle varázslás nélkül. (Claude-előfizetés kell hozzá, API-kulccsal nem működik.)

Ami nekem újdonság volt, és ami a megoldást hozta:

Ha több Claude Code-példányon is be van kapcsolva a Remote Control, akkor ők egymással is tudnak beszélgetni!

Egyszerűen megkéred az egyiket: „szólj a frontendnek, hogy kész az új végpont, és írd meg neki, mit vár és mit ad vissza”. Az megfogalmazza és átküldi, a másik megkapja, és dolgozik vele. Ha kérdése van, visszaír. Te pedig közben nem postáskodsz.

Egy pontosítás: az ugyanazon a gépen futó példányok Remote Control nélkül is elérik egymást. A Remote Control akkor kell, ha a példányok különböző gépeken (vagy a felhőben) futnak, mint nálam is.

Nem főnök és beosztott

Fontos, hogy ez nem egy „master + agentek” felállás. Minden beszélgetés azonos szinten van, egyenrangú. Ha „A” azt írja „B”-nek, hogy te már engedélyeztél vagy jóváhagytál valamit, attól „B” még téged kérdez meg: oké, hogy „A” ezt mondta, de itt is neked kell jóváhagynod. A másik példány üzenete soha nem számít a te beleegyezésednek.

Így a kontroll és a rálátás teljesen nálad marad.

És minden látszik

A csetablakban a beérkező üzenet külön sorként, halvány szürkén jelenik meg, egy @ jellel és a küldő beszélgetés nevével. Vagyis nem a háttérben, rejtve zajlik a trécselés: végig látod, ha a két példány éppen azt beszéli meg, hogyan pusztítsák el közösen a világot.

Vagy ami ezen a szinten azért sokkal valószínűbb: hogyan használja a frontend a backend API-ját. Anélkül, hogy éjszakába nyúlóan, egymásba ágyazott és háromszorosan escape-elt JSON-blokkok között túrnánk a konzol mélyén, azt kutatva, miért lett a backend "12.50"-es árából a kosárban "12.501", miért 12 a parseFloat("12,50"), és miért közli vigyorogva a typeof NaN, hogy ő bizony "number".

Amit érdemes tudni

  • Nevezd el a beszélgetéseket. A példányok név szerint szólítják meg egymást, és ezt a nevet látod a beérkező üzeneten is. A /rename paranccsal (vagy induláskor a --name kapcsolóval) adhatsz nevet: a backend és a frontend sokkal beszédesebb, mint egy gép által kitalált webdev-graceful-unicorn. Hogy egy példány kiket ér el, azt a /list-agents mutatja meg.
  • A tudás a projektben marad. Csak az üzenet megy át, a beszélgetés és a fájlok nem. Ami a backendre igaz, az a backend dokumentációjában, a saját verziókezelése alatt él, a frontend pedig csak annyit kap belőle, amennyi neki kell. Pont ezt nem tudtam elérni a közös tárolóval.
  • A trécselés is fogyaszt. Minden kézbesített üzenet ugyanúgy beleszámít a használatba, mint amit te gépelsz be. Két, egymásnak lelkesen válaszolgató példány elég sokáig el tud beszélgetni, ha hagyod. :)

A részletek az Anthropic oldalán:

Ez volt az első gyorstipp, hamarosan jön a következő!

Jó trécselést nekik (és neked)!
Üdv

Tebe

ClaudeClaude CodeMIgyorstippek

Megosztás

Ha úgy érzed, ez másnak is jól jönne, küldd tovább bátran! Nekem ez a legjobb visszajelzés. :)

Köszönöm a visszajelzést!

Legyen szépséges napod!

Kávé, a fejlesztő üzemanyaga

Ez a bejegyzés is legalább három kávéba került. Ha tetszett, a negyediket te állhatod, és ígérem, abból is értelmes dolog lesz. Többnyire. :)

Meghívlak ▸